Tiltott Rengeteg

***

Cristophernek

* Ez a nap elképesztő. Dumbledore egyik pillanatról a másikra eltűnik valahova, a minisztérium ide akar küldeni valami koloncot, hogy megnehezítse a dolgunkat és még a klubhelyiség is, dugig van tömve műmacsókkal és rajongó libákkal. Szánalmas. Felvettem egy farmert és egy zöld vállkivágásos pulcsit, szőke hajamat, pedig felgumiztam és elmentem egy kicsit sétálni. Először a tóhoz mentem, de mivel láttam, hogy Hagrid éppen a polippal foglalatoskodik úgy döntöttem a tiltott rengeteg felé, veszem az irányt. Óvatosan kellett odáig mennem, hiszen Hagrid bármelyik percben arra mehet, és ha lebukom, akkor meghallgatom a papolását, amire most a legkevésbé sem vagyok kíváncsi. Nyugalomra vágyom és békére. Nem mentem be túlságosan, hiszen tudom, hogy mik élnek a rengetegben, csak éppen annyira amennyire mások nem mernek bemerészkedni, és ahol tuti senki sem keresne. Ahogy egyre beljebb lépkedtem meghallottam egy nagyon halk beszélgetést két kentaur között. Valami olyasmit emlegetettek, hogy Firenze tanítani fog az iskolában. Dumbledore teljesen megőrült???? Ez már tényleg mindenkit felvesz? Először Trelawney aki annyit sem ért a jóslástanhoz, mint Neville Longbottom, ezek után az a fél óriás Hagrid aki, LLG – t próbál tanítani. Büszke lehet magára komolyan, mondom. Az első óráján a Malfoy gyerek megsérült. Tanár a javából. És most ez? Kíváncsi lennék, hogy a szüleim mit szólnak, ha ezt megtudják. A két kentaur hamarosan eltűnik én, pedig leülök egy nagyobb kőre és a gondolataimba merülök. *

Hercegnőnek

*Néha járok erre felé, de úgy gondoltam, hogy ha ma ilyen jó idő van, jól esik egy kis séta. A levegő, friss és ez engem is felfrissít. Szokásos elegáns göncök helyet, most egy tréning szett van rajtam. Aminek alapja kék, de vannak rajta fehér csíkok is. Ilyen terepre, bőr cipőt nem érdemes venni, szóval azt is lecseréltem egy sport cipőre. Pálcámat, most sem hagytam a hálóba, szóval most a nadrágra aggattam a pálca tokot. Ahogy beljebb sétálok, meglátok egy lány, aki épp hallgatózik, vagy néz valamit. Én is elkezdek nézelődni és hallom, ahogy két lény beszélget. Végül miután elvágtatnak látom, hogy kentaurok voltak, szó foszlányokat hallottam: Valami Firenze, a roxfort és tanár. Még közelebb sétálok, de a lány azonnal észre vesz. Azok a kék szemek, a méz szőke haj.*
- Az érzék szerveid még mindig gyorsak és élesek Alice. Néha irigyellek ezért. *Mondom egy félmosollyal a kezeimet össze kulcsolom, majd tarkóm mögé teszem és úgy sétálok még közelebb a lányhoz.* - Hogy, hogy itt? *Kérdem, majd mikor már csak két méter van köztünk meg állok.*

* Pár pillanattal azután, hogy a két kentaur eltűnik újabb érdekes jelenség, jelenik meg előttem. Na már csak ez hiányzott*
- Az érzékszerveid még mindig gyorsak és élesek Alice. Néha irigyellek ezért. -*Mondja egy fél mosollyal, a kezeit összekulcsolja, majd a tarkója mögé teszi, és úgy sétál még közelebb hozzám.*
- Hogy, hogy itt? *Kérdezi, és még közelebb sétál*
- Nyugalomra vágytam, amit a klubhelyiségben nem kaptam meg. Tele van ellenszenves alakokkal.. - *mondom szem forgatva és egy, kicsit hátra dőlök, neki egy fának. *
- Te is hallottad ezt? Az a vén bolond fel akar venni egy kentaurt tanárnak… - *mondom felháborodva, de igyekszem lenyugtatni magam, nehogy átváltozzak, mert az most nagyon nem lenne jó. *
- Nem tudom, mikor látja már be a minisztérium, hogy ezt az alakot a Szent Mungó idegosztályán kellene kezelni nem, pedig hagyni, hogy egy iskolát vezessen - * mondom kicsit fáradtan és kisimítok egy tincset a szememből *
- Na de mindegy. Te mit keresel itt?

- Hozzá szokhatnál már, hogy a házunk nagyrészt ellenszenves. Bár nem értem, hogy kerültek be a házba. Ezzel csak bemocskolják a Mardekár házat. *Jelentem ki, végül zsebre dugom kezeimet.* - Manapság nem foglalkoznak azzal milyen port vesznek fel tanárnak. *A következő mondatán, gúnyosan elmosolyodom.* - Butus lány.. A minisztériumnak nem lesz ideje ezzel törődni. Megfog bukni. Már csak egy kis idő kell. Caramell, már így is be van golyózva. Tudod miért bukott meg, annyi világ birodalom? *Pillantok rá a lányra, még mindig azzal a mosollyal, majd halkan válaszolók.* Először is egy gyenge kezű uralkodótól, aki nem kormányozni. A másik, hogy feltűnt mindig egy erősebb, gyorsabb és fejeltebb birodalom akik a meggyengült világbirodalmat könnyű szerrel letudták igázni. Nem kell sok idő ahoz, hogy a nagyúr megbuktassa a Minisztériumot. *Fejezem be a mondatomat.* - Hogy miért? Nyugalom, meg olyan jó idő van, ki kellet jönnöm egy picit levegőzni.

Hát igen lassan 7 év alatt hozzá kellett volna már szoknom, hogy a házunkba járnak ilyen emberek, de tudod az ember, mindig reménykedik, hogy történik valami változás. Kellene már egy kis vérfrissítés a háznak. Olyan diákok, akik azokat az elveket vallják, mint mi, ezen kívül nem hoznak szégyent a nevükre és az aranyvérűségükre. Vannak barátaim a Durmstrangban akik, erősen fontolgatják, hogy átjönnek ebbe az iskolába és segítenek a tisztogatásban. - *mondom elégedett hangon miközben már meg is jelent előttem a kép a tökéletes iskoláról, ahova csak olyanok járnak, mint mi. Milyen kár, hogy ha ez létre is jön, én már akkor nem leszek diák. *
- A tanárokról inkább nem is mondanék semmit, mert akkor megint csak felhúznám magam - * és annak nem lenne jó vége. Na igen a mondat második felét csak gondolatban teszem hozzá, hiszen senki sem tudja, hogy félig vérfarkas vagyok. Szerencsére. Érdeklődve hallgatom, amit mesél, hiszen valóban nagyon sok dolog bukott már a gyenge kezű vezetők miatt. Ha Dumbledore nem lenne ennyire tesze - tosza mugliimádó hanem határozottabb lenne és annak az álomnak, élne, aminek mi is, még el is fogadnám az öreget, de így….Ch..szánalom. Befejezi a kis gondolatmenetét végül, pedig megválaszolja az utolsó kérdésemet is*
- Furcsa, hogy pont olyan ember vágyik nyugalomra, akire tapadnak a lányok - *jegyzem szem forgatva, meg hiszen ő az egyik, aki után a lányok csak úgy omladoznak. Ha ő a klubhelyiségben van, akkor én már be se megyek, mert általában kismillió csillogó szemű rajongójával ücsörög ott, és én erre nem vagyok kíváncsi *
- Amúgy a levegőzés valóban jó dolog, csak abban reménykedem, hogy az - az ostoba Hagrid nem jár majd erre. Nincs kedvem végig hallgatni a süketelését. - *mondom unottan*

*Kíváncsian hallgatom végig a lányt. A Dumstrangot sosem bírtam. Túl sokat képzelnek magukról és vannak sík hülyék is ott.*
- Értem. Hát ha olyanok mint te, akkor biztos ki lennénk velük segítve. *Elkezdek kotorászni, nadrág zsebembe, míg nem találok egy kis tasakot, amibe hámozott, sós, pörkölt pisztácia van. Kinyitom, és elkezdem majszolni, persze társamról sem feledkezek meg.* - Kérsz? Finom. *Felé nyújtom, a tasakból és amikor vett/nem vett veszek belőle újra.* - Én sem csipázom őket, bár Piton még tűrhető. *Jelentem ki, unott hangon, és újra veszek a tasakból. A következő beszólására megköszörülöm a torkomat.* - Arról nem tehetek, hogy eszetlen libák futkorásszanak utánam. Az meg ösztön, hogy párat becserkészek. Deee ennyi. Egyikhez sem köt semmi érzelem. Pedig én is szeretnék, jó házzaságban élni, két gyereket. De a roxfortban nem lehet találni ilyen lányt, akivel eltudnám képzelni a jövőmet. *A hangnemem gúnyos, unott, de tényleg annyira letudnak néha fárasztani, a hülye kéréseikkel.* - Hagrid retardáld, kétlem, hogy valaha is megtalálna.

* Megrázom a fejemet, és udvariasan elhárítom a kínálást, nem vagyok most éhes. *
- Oké helyesbítem az előbbi megjegyzésemet, Piton professzorral semmi bajom sincs. Úgy bánik a Griffendéllel és a többi nyomorék házzal, ahogy azok megérdemlik, ráadásul nem alszom be az óráin úgy, mint mondjuk a bűbájtanon vagy a gyógynövénytanon - *mondom rosszallóan rázva a fejem*
- Több olyan tanár kellene, mint Piton. - *jelentem ki miközben szétnézek, hogy nem jár e erre valaki hiszen nem lenne jó ha bárki is kihallgatná ezt a beszélgetést. A kis megjegyzésemmel úgy tűnik, beletiportam a kicsi lelkivilágába, mert heves magyarázatba kezd*
- Ha most azt várod, hogy megsajnállak, és vigasztalni kezdelek, akkor ki kell, hogy ábrándítsalak nem fog összejönni. Azzal sajnos én is szembesültem, hogy ebben az iskolában nincs olyan, aki mellett el tudnám magamat képzelni, de nem is depizek ezen, hanem inkább az üggyel foglalkozom. - *mondom sóhajtva. Régen rossz lenne ha belezúgnék az egyik műmájer bájgúnárba akinek csak a szája nagy, de ha cselekedni kellene akkor persze megfutamodnak. *

*Tovább hallgatom a lányt, viszont amikor újra az én csajozási szokásaimról van szó, felhúzom jobb szemöldököm.* - Nem várom, hogy megsajnálj. Igazából nem várok tőled semmit. Igen ezt valahogy gondoltam, te mindig valamit ügyködsz... *Mondom, majd elteszem a tasakot és körül nézek én is.* - Úgy gondolod, hogy lenne valakiben annyi, hogy bejöjjön ebbe az erdőbe? *Fél szemmel rá pillantok Alice-ra. Majd előveszem a cigarettás dobozomat, kiveszek egyet és meg is gyújtom.* - Gondolom te nem dohányzol. *Ezzel a mondattal, hátrálok is pár lépést, nem szeretném zavarni.*

Nem várom, hogy megsajnálj. Igazából nem várok tőled semmit. Igen ezt valahogy gondoltam, te mindig valamit ügyködsz... *Mondja, majd elteszi a tasakját, és körül néz. A jelek szerint sikerült alaposan megbántanom. Szép. *
- Hát, ha már más nem igazán ügyködik, maradok én nem igaz? - *vetem oda kihívó hangnemben. Már eléggé szorítja a hajgumi a hajamat így kiveszem és kiengedem a hajam teljesen, amit a hátam mögé vetek. *
- Úgy gondolod, hogy lenne valakiben annyi, hogy bejöjjön ebbe az erdőbe? - *kérdezi fél szemmel rám nézve*
- Sosem lehet tudni, hogy melyik kis nyomorék akar hősködni vagy kémesdit játszani. - *mondom megvonva a vállam, hiszen a sok Potter fan mostanában mind azt képzeli, hogy hős lehet belőle és segít a nagy Potternek a gonosz Nagyúr ellen. Szánalmas. Chris előveszi a cigarettás dobozát és rágyújt. *
- Gondolom te, nem dohányzol. - *mondja és ezzel a mondattal, kicsit arrébb megy*
- Ebből is látszik, hogy mennyire nem ismersz drága barátom - *mondom megint csak egy kihívó pillantással és magam is, rágyújtok. Hátra döntöm a fejemet egy, kicsit majd kifújom a füstöt *
- Azért kíváncsi leszek, hogy hogyan fog alakulni ez az év. - *ismerem be*

- Mivel alig futunk össze, nem tudhatok rólad mindent. *Jegyzem meg halkan.* - Szerintem csak a normális dolgok. Valami szörny, vagy sorozat gyilkos idejön a roxfortba, Potter megküzd vele és minden happy. Vagy végre kinyírják a kis korcsot. Bárcsak az utóbbi történne meg. Ha gondolod, elkezdhetnénk valamit csinálni ez ügy érdekében. *Pillantok rá én is kihívóan. Majd szívok a cigarettából.* - Te, hogy képzeled el ezt az évet? *Kérdem kíváncsian, félmosollyal.*